Történet

2009-ben kezdtem el kézilabdatábort szervezni. Spanyolországban a táboroknak nagy hagyományaik vannak minden sportágban. Kosarasok, focisták, kézisek is csinálták, szervezték. Az én táborom annyival különb, hogy én a gyerekekkel szeretnék lenni az első naptól az utolsóig és szeretnék részt venni minden programban. Tehát az étkezésben-étkeztetésben, edzésekben, szabad- és szervezett programokban is.

Az első táborban 32 gyerekkel indultunk, a Barcelonától kb. 100 km-re levő kisvárosban, Camprodonban volt. Itt az önkormányzat volt a legnagyobb támogató, a termet biztosították. Minden mást magam és a segítőim intéztünk, a tábor összes dolgát és gondját.

A második évben is Camprodonban maradtunk hasonló körülmények között. Egy változás volt, a 32 gyerekből 82 lett. Jórészt spanyolok voltak, de szerencsére az első tábortól kezdve voltak magyar gyerekek is. Kevés publicitása volt itthon, de jöttek így is.

A harmadik tábor helyszíne Barcelonától délre, Vendrej nevezetű helységben volt. Tengerparti szállodában voltunk, itt is az önkormányzat volt az első számú támogatónk. Itt ami plusz volt az előzőekhez képest, hogy strandkézilabdát is tudtunk csinálni. A part és a terem is közel volt, gyalogosan meg tudtuk közelíteni mindkettőt. A gyalogos verziót megőriztük az utolsó táborig, így a forgalomtól nem függtünk, mindenkinek volt két szép, erős lába és gyorsan meg tudtunk közelíteni mindent. A hotel-strand-csarnok között csak öt-öt perceket sétálni edzések előtt és után. Rengeteg szabad- és kötött programban volt részük. A legemlékezetesebb Spanyolországban mindenképpen a kisvitorlázás volt 2-3 fős csoportokban, 1-1 vitorlásoktatóval kimentek nyílt vízre a gyerekek, természetesen mentőmellényben. Akik nem tudtak úszni csak hajóban voltak. Óriási élményt nyújtott a gyerekek számára ez a tábor.

A negyedik és zárótábor Spanyolországban a legsikeresebb volt abban a tekintetben, hogy ott 124 gyermek volt. Közülük több mint 10 Magyarországról érkezett. Egyre népszerűbb lett itthon is a táborom. A helyszín és a vitorlázás is megmaradt. Emellett még sok programban volt részünk. Esténként összeültünk meccseket néztünk, vicces kézilabdás videókat, kézilabdával kapcsolatos vetélkedőket találtunk ki. Kérdezz-felelek volt, ami szintén a kézilabdához kapcsolódott. Szintén hagyomány volt az első tábor óta, hogy mindig egy sztárjátékos részt vett a táborban minimum egy napot. De általában úgy jöttek, hogy 2-3 napot is a gyerekek közelében maradtak és ők is végig edzették a tábort. Óriási élmény ez is. Például Victor Thomas, aki a spanyol táboraimban részt vevő volt.

Tavaly az első magyarországi tábornak, aminek Veszprém adott otthont, kedves barátom és nagyon jó játékos, világbajnok játékos, illetve BL győztes Iker Romero volt a sztárvendégem. Idén még meglepetés a sztárjátékos kiléte. Ez mindenféleképpen óriási élmény a gyerekeknek, hogy ilyen játékosok mellett lehetnek. 96 gyerek volt a tavalyi veszprémi táborban, a média is szimpatikusan kezelte ezt a tábort, illetve nyáron több csatornán is betekintést lehetett nyerni. Veszprémben megtaláltuk azt a szimpatikus helyet, ahol problémamentesen lezajlott a tábor. Sok külföldi érkezett, de ezúttal a magyar résztvevők száma megnőtt. Durván 50 magyar gyerek volt, a többiek nagy része Barcelonából és környékéről érkezett, de voltak akik a Kanári-szigetekről jöttek, de voltak külföldön élő magyar családok, akiknek a gyerekei is szerettek volna itt lenni a táborban. A tengerpartról a magyar tengerre váltottunk, a Balatonra. Olyan extrém napot tettünk a gyerekeknek, ami óriási élményt nyújtott, ezt mindenki megjegyezte, valami hasonlóban gondolkodunk a 6. Nemzetközi Tábor kapcsán is. Ez egyenlőre titok marad, de az biztos, hogy nagyon jól fogják magukat érezni a gyerekek.

László Nagy

My name is László Nagy and I was born on the 3rd of March 1981 in Székesfehérvár, Hungary.

Thanks to my parents, the sports world has traditionally been very important in my family. They clearly contributed to what I have become today: an elite athlete. My father was a professional basketball player, and my mother always played sports as a hobby. A year after my birth...

more